Iwan, a favágó, egy kis erdészeti gazdaságban dolgozott, amely az ősi erdő szélén helyezkedett el. Tapasztalt és óvatos mester volt, mindig tisztelettel fordult a természethez és annak titkaihoz.
Egy nap az a feladata akadt, hogy kivágjon egy hatalmas, öreg fát, amely évek óta nőtt az erdő közepén. A fa hatalmas és ősi volt, törzse mély repedésekkel és mohával borított, ami hosszú életére utalt. Iwan nekilátott a munkának, bár a fa titokzatosnak és kissé baljósnak tűnt.
Pontosan fűrészelte a törzset, amikor hirtelen észrevette, hogy az általa használt eszköz valami kemény és szokatlan tárgyba ütközött a fa belsejében.
A további munkálatok során felfedezte, hogy a törzs közepén egy furcsa üreg volt, amely nemcsak fával, hanem valamilyen fém tárggyal is tele volt. Iwan kíváncsi lett, de nem tudta, mi lehet az. Óvatosan folytatta a fa fűrészelését, hogy hozzáférjen a talált tárgyhoz.
Amikor végül átvágták és szétszedték a törzset, az erdő belső zugából egy ősi fémláda esett ki, vastag por- és moharéteggel borítva. A láda furcsa jelekkel és rozsdával volt tele, de nyilvánvalóan tartós fémből készült.