A széken ült, mintha a ruhájának anyaga maga köré vonta volna a teret.
A mélyvörös ruha kiemelte magabiztosságát és könnyedségét, megragadta a tekinteteket anélkül, hogy elvonta volna a figyelmet a beszélgetés lényegéről.
A kezében egy jegyzetfüzetet és egy tollat tartott, minden kérdésre nyugodtan és átgondoltan válaszolt, hangja pedig lágysággal és biztonsággal töltötte meg a szobát.
Az interjú természetesen haladt előre: tudott figyelni, pontos kérdéseket feltenni, és őszinte érdeklődést mutatni a beszélgetőpartnere iránt.
A ruha vörös színe a bátorság, az energia és az egyediség hangsúlyaként működött, ahogyan a jelenléte is melegséget és különleges karizmát vitt a beszélgetésbe.