„Egy Furcsa Kis Labda a Tengerparton: Váratlan Felfedezés”
Egy laza tengerparti séta során két barát, ahogyan azt gyakran szokták, szépen csiszolt köveket gyűjtöttek. Aznap azonban egyikük valami szokatlanra bukkant: egy kis gömbre, amely tökéletesen sima, szinte fényes, de meglepően könnyű volt.
Kíváncsiságtól vezérelve felvették. Az állaga olyan volt, mint egy finoman csiszolt kőé, a súlya azonban minden logikát felülmúlt. Ez nyilvánvalóan nem egy közönséges kavics volt.
Az egyik barátnak azonnal megszilárdult gyanta darabja jutott eszébe, egy olyan anyagé, amelyet a tenger néha partra mos, különösen ott, ahol régi hajózási útvonalak futottak, vagy ahol egykor gyárak álltak.
Hogy megbizonyosodjanak róla, az orrukhoz emelték a tárgyat… Halvány, jellegzetes gyantaillat szállt rájuk. Szóval ez volt az! Egy igazi lelet, ritka és értékes a maga nemében.
Miközben a felfedezésükön elmélkedtek, elkezdték elképzelni a történetét: vajon hány évet töltött a vízben? Tíz évet? Húsz? Többet? Honnan származik? Nehéz volt megmondani, de a rejtély csak növelte szimbolikus értékét.
Úgy döntöttek, hogy megtartják emlékül erre a páratlan pillanatra. Ami egy egyszerű sétának kellett volna lennie a vízparton, az egy kis kalanddá változott, emlékeztetőül arra, hogy még az ismerős helyek is okozhatnak meglepetéseket.