Kolumbia trópusi esőerdeiben a régészek olyan felfedezésre bukkantak, amelyet már most Dél-Amerika történelmének egyik legjelentősebb leleteként emlegetnek. Az Amazonas sűrű, szinte áthatolhatatlan vadonjában egy hatalmas barlangfestmény-komplexum került elő, amelyet a kutatók szerint mintegy 12 500 évvel ezelőtt készítettek.
A tudósok a monumentális alkotást gyakran „az ősi Sixtus-kápolnának” nevezik – ám ezt nem reneszánsz mesterek, hanem a kontinens kora emberi közösségei hozták létre. A képek több mint 12 kilométeren át húzódnak, és tízezernél is több figurát ábrázolnak: állatokat, madarakat, növényeket, embereket és olyan ősi fajokat is, amelyek már régen kihaltak.
A falakon például megjelennek az ősi elefántok rokonai, amelyek több mint tízezer évvel ezelőtt éltek ezen a vidéken. Ezeknek az ábrázolásoknak köszönhetően tudták a kutatók meghatározni a festmények korát.
A barlangfalak némely részén a rajzok olyan magasan találhatók, hogy a tudósoknak drónokat kellett bevetniük a részletek tanulmányozásához. A szakemberek úgy vélik, évtizedekbe telhet, mire teljes egészében feltárják és dokumentálják a helyszínt.
A felfedezés még tavaly történt, ám a kutatók addig titokban tartották, amíg be nem fejeződött a „A dzsungel titkai: Az Amazonas elveszett királyságai” című dokumentumfilm forgatása. A világ nyilvánossága csak a film premierje előtt értesült erről a kivételes leletről.
Ez az „ősi kápolna” új ablakot nyit az emberiség hajnalára – arra a korra, amikor a művészet volt a világ megértésének és továbbörökítésének elsődleges nyelve, jóval az írás előtt.