A tudósok egy hatalmas repülőgépet fedeztek fel, amely mélyen a jégrétegek alatt fagyott be egy erdő közepén – és amit benne találtak, mindenkit megdöbbentett. Az expedíciót a távoli északi régiókba küldték, miután a műholdak furcsa anomáliát észleltek: méteres hó és jég alatt sima, egyenes vonalak jelentek meg – vonalak, amelyek gyanúsan hasonlítottak egy fém szerkezet körvonalaira.
A csapat egy lezuhant műholdra vagy talán egy régi, 20. század közepéről származó teherszállító repülőgépre számított. De amit találtak, minden elképzelésüket felülmúlta.
A repülőgép a végtelen fehér vadonban állt, mintha gondosan a jégre helyezték volna, majd egy pillanat alatt befagyott volna. Jégcsapok lógtak a szárnyairól, az ablakok vastag jégréteg alatt voltak, és farkasok köröztek csendben körülötte.
Ahogy a tudósok közeledtek, észrevették, hogy a farkasok a repülőgép bejáratánál gyülekeztek – mintha őriznék azt, vagy figyelmeztetnék a csapatot, hogy maradjanak távol. Az állatok nem támadtak, de éber tekintetük nyugtalanította a kutatókat, mintha a farkasok tudták volna, hogy az embereknek nem szabad belépniük.
A csapat néhány tagja óvatosan felmászott a jeges lépcsőn, és kinyitotta a befagyott ajtót. Amit a kabinban láttak, többüket visszariasztotta. Hangos üvöltés hallatszott a repülőgép hátsó részéből. Attól tartva, hogy egy állat rekedt bent, a tudósok átkutatták a repülőgép törzse körüli havat. Ekkor találtak egy kis nyílást a repülőgép alatt.
Miután eltávolították a havat, egy keskeny járatot fedeztek fel, amely a repülőgép alá vezetett. Ott, egy jégből vájt ideiglenes menedékben, egy farkasfalka volt. De nem a farkasok keltették fel a figyelmüket.
Az állatok alatt szövetdarabok hevertek – nem emberi ruhák, hanem vastag, szigetelő anyag, amely megegyezett azzal, amit a régi utasszállító repülőgépek vészhelyzeti túlélőcsomagjaiban használtak.
A papírok egy kísérleti navigációs rendszert leíró műszaki jelentések voltak, amelyet a repülőgép személyzete tesztelt. A dokumentumok szerint a repülőgép egy titkos kormányzati tesztrepülésen vett részt, amelynek célja új autonóm navigációs módszerek kipróbálása volt súlyos poláris mágneses zavarok esetén.
A rendszer meghibásodott, és a repülőgép több mint ezer kilométerrel eltért a pályájától. A kapcsolat megszakadt, és valószínűleg kényszerleszállást kellett végrehajtania a jégen.
Aztán jött a legmegdöbbentőbb részlet: soha nem indítottak mentőakciót.
A projektet titkosították, a baleset után azonnal leállították, és az egész repülést törölték a hivatalos nyilvántartásokból.
Úgy tűnik, hogy a legénység túlélte a leszállást, összeszedte, amit tudott, és megpróbált elgyalogolni a legközelebbi kutatóállomásig. De ilyen távolságokat ilyen környezetben szinte lehetetlen megtenni. A dokumentumok megerősítették a legszomorúbb és legvalószínűbb kimenetelt: a legénység valahol útközben meghalt, a repülőgép pedig a jégbe temetve maradt.
Amikor a expedíció visszatért és közzétette eredményeit, a jelentés hatalmas szenzációt keltett. A repüléstörténészek, a mérnökök és a eltűnt legénység családtagjai végre megkapták a választ, amelyet évtizedek óta kerestek.