Ma este, amikor beléptem az udvarra, egészen különös látvány fogadott. A négyéves kislányom az ajtó mellett állt, mintha csak rám várt volna.

by zuzustory1303
160 views

 Ma este, amikor beléptem az udvarra, egészen különös látvány fogadott. A négyéves kislányom az ajtó mellett állt, mintha csak rám várt volna. A hátán egy kis rózsaszín hátizsák lógott, mellette pedig ott állt a kerekes bőröndje, amit még a strandra vettünk neki.

A szeme vörös volt, látszott, hogy nemrég sírt.

– Kicsim, mi történt? – kérdeztem, letérdelve elé. – Miért állsz itt? És minek a bőrönd?

Mély levegőt vett, mintha élete legfontosabb döntését készülne bejelenteni.
– Apa… – mondta remegő hangon. – Elmegyek ebből a házból.

Összeszorult a szívem.

– Tessék? Hová mész? Miért? Történt valami?

Összeráncolta a homlokát, az ajkai megremegtek.
– Nem tudok itt tovább élni! – jelentette ki olyan drámai erővel, hogy egy színész is megirigyelhette volna.

A fejemben már a legrosszabb forgatókönyvek pörögtek.

– Kérlek, magyarázd el – mondtam komolyan.

Ekkor olyat mondott, amire egyáltalán nem számítottam.

– Nem tudok tovább a feleségeddel élni.

Pislogtam párat.
– Úgy érted… az anyáddal?

– Igen! – vágta rá felháborodva. – Már nem szeretem!

– És mit tett anya? – kérdeztem óvatosan.

Felemelte a kezét, mintha az ítéletet hirdetné ki.
– Ő egy szörnyeteg! Egy igazi szörnyeteg! Nem engedi, hogy tévét nézzek, csokit egyek, és mindig rám szól, hogy takarítsam ki a szobámat!

Ekkor már alig bírtam visszatartani a nevetést.

– Értem… – mondtam nagy nehezen komolyan maradva. – És akkor hol fogsz lakni?

– Távol a feleségedtől! – jelentette ki büszkén.

– Rendben… de pontosan hol?

– A nagymamánál! – mondta diadalmasan. – Ő engedi a rajzfilmeket, és mindig ad csokit! Itt már nem volt menekvés: nevettem. A lányom pedig ott állt előttem olyan komoly arccal, mintha legalább negyvenéves lenne.

Magamhoz öleltem, megpusziltam a fejét.
– Kicsi hercegnőm… menjünk be. Beszélek majd azzal a szörnnyel.

Felnézett rám, kissé bizonytalanul.
– Apa… tényleg beszélni fogsz vele?

– Persze – mosolyogtam. – De előbb pakoljuk ki a bőröndöt, jó?

Bólintott, majd győztes arccal bevitte a házba.
Ő betartotta az ígéretét – én pedig kaptam az este legjobb történetét.

Related Posts

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More

Privacy & Cookies Policy