Az csalánkiütés (urtikária) egy gyakori bőrbetegség, amely a lakosság körülbelül minden ötödik tagját érinti legalább egyszer életük során. Erősen viszkető, kiemelkedő bőrelváltozásokat okoz, amelyeket csalánkiütésnek vagy „csalánfoltoknak” neveznek. Ezek lehetnek kerekek vagy gyűrű alakúak, és összefolyhatnak nagyobb területekké.
Ezek az elváltozások gyakran vakarás után jelennek meg, és a test bármely részén kialakulhatnak. Az urtikária akkor alakul ki, amikor a szervezet hízósejtjei hisztamint és más kémiai anyagokat bocsátanak a véráramba.
Ennek hatására a kis vérerekből folyadék szivárog a bőrbe, ami a csalánfoltok kialakulásához vezet. Bár az egyes csalánfoltok általában 24 órán belül eltűnnek, maga a betegség hosszabb ideig is fennállhat, és hosszabb távú kezelést tehet szükségessé.
Gyakran kíséri a bőr alatt mélyebb duzzanat, amit angioödémának neveznek. Ez a duzzanat elsősorban a lágyabb testrészeket érinti, például az ajkakat, a szemhéjakat vagy a száj nyálkahártyáját. Az angioödéma általában fájdalmasabb, mint viszkető, és lassabban múlik el, mint a csalánfoltok.
Ha angioödéma jelentkezik csalánfoltok nélkül, az örökletes betegségre, az úgynevezett hereditárius angioödémára utalhat. Ez a forma nem kapcsolódik az urtikáriához, és más diagnosztikai vizsgálatokat igényel, például vérvizsgálatot, valamint speciális kezelést.
Az urtikária a tartamától függően a következő típusokra osztható:
Akut urtikária — a leggyakoribb forma, amelynek kirobbantó oka általában ismert. Ez a forma jellemzően körülbelül hat hétig tart.
Krónikus urtikária — akkor áll fenn, ha a kiütések hat hétnél tovább tartanak, és az ok gyakran ismeretlen.
Fizikai urtikária — kiváltható vakarás, hideg hatás, tartós nyomás a bőrön, napsugárzás vagy a testhőmérséklet emelkedése.
Gyakori okok az allergiás reakciók, fertőzések (bakteriális vagy vírusos), valamint érzelmi stressz.